HTML

kikvogymuk

ENCIKLOPEDIA MAGYARISZTÁNA - ÍRJA A KÁRPÁTOK DIDEROTJA! MINDEN KEDDEN!

Friss topikok

  • aklubisz: A fan logo szaloncukrokat kibontva egy masik szaloncukor csomagolasa fogad, a fa tulevelei lassan ... (2015.12.30. 15:49) KARÁCSONYI VÁSÁR
  • : Megszűnt a több évtizedes munkahelyem. Saját kezembe kellett venni a sorsom alakulását, ezért kezd... (2012.03.25. 19:54) NEMZETI GURU BAJNOKSÁG
  • Viola, a ló: Ezt én is így gondolom. (2011.06.15. 23:42) A ROMKOCSMATÖLTELÉK
  • Holly Goly: @xantis: sztem a főpróbanéző nyugdíjasok se rosszak :)))) (2011.01.29. 14:47) AZ ALTERNATÍV SZÍNÉSZ
  • szellőláb: Dengelengi Boldizsár: A paraszt délben megvan? Alapmű. (2010.12.23. 06:17) A TESZKÓDROID MÚZEUMBAN

AKINEK NEM IGAZÁN JÖTT BE AZ ÉLET

2010.09.27. 17:44 Szocio Pata (kikvogymukblog)

 

Hahó. Ne erőlködj, úgysem fogsz megismerni. Én vagyok a „fiú a hátsó padból”. És ne kezd légyszíves ezt a „semmit se változtál” szöveget, mert volt egy nagyon ronda balesetem, elgázolt egy sárkányrepülő a Hármashatárhegyen kirándulás közben, ugye milyen nevetséges? Az persze már nem, hogy hatszor volt arcplasztika műtétem, szóval nem hinném hogy megismersz. Rám úgysem nem szoktak emlékezni.   

Hogy miért nem megyek be a nappaliba? Ötvenforintos kérdés. Azért nem megyek a nappaliba, mert egészen jól elücsörgök itt egyedül a konyhában a sötétben. Na jó, ha tényleg kíváncsi vagy miért, hát elmondom. Azért nem megyek be a nappaliba, mert a ruhámat már két hete nem tudtam kimosni, mert az albérletben elromlott a mosógép. Hogy miért élek én negyvenévesen albérletben? Százforintos kérdés.

Hát azért élek albérletben, kedves barátom, mert elváltam. Vagyis elváltak tőlem. Leváltak rólam. Levált az asszony, leváltak a gyerekek, aztán a bíróságon a lakás is szépen levált. Csak a tartásdíj maradt. Banális történet. Megyek haza a melóhelyről, hát mit csinál a feleségem egy idegen férfival? Azt, amit egy feleség egy idegen férfival szokott. De hát ki kíváncsi erre?! Hogy Te? Most csak udvariaskodsz. Na jó, töltök neked a boromból. Hogy milyen bor? Kétszázforintos. Nem a kérdés. A bor.

Tescó sajátmárkás.

Most vegyek Koccintóst? Annak ronda a címkéje. Ennek meg csicsás, akár elhihetnék, hogy drága volt. Persze tudom, senki sem hiszi, itt egyből kiszúrják a szart, itt mindenki minimum Gerével mos fogat. De azért az is vicces, ha elmondom, hogy a fiamat emiatt a kétszáz forint miatt nem tudtam délelőtt bevinni a matchbox vásárra? Ennyi volt ugyanis a belépő! Az már csak hab a tortán, hogy vasárnapi apuka vagyok, és évek óta pereskedem a láthatásért. Haha. Nem kell udvariaskodnod, nyugodtan fintoroghatsz, nagyon szar bor, én már megszoktam, ezt iszom, ha felejteni akarok. És sokszor akarok felejteni.

Hogy kitalálod a nevemet? Négyszáz forintos kérdés. Ne erőlködj, úgysem fogod. Az én nevemet senki sem jegyezte meg.

Én a Zsúr Tibi vagyok. Annyira a névsor végén voltam, hogy mire odeért a tanár, már véget is ért az óra.

Olyan furcsa, hogy most itt beszélek neked magamról.

Sohasem szoktam magamról beszélni. Mert nem is kérdeznek rólam. A feleségem, a fiam sem, az anyám sem. Nincs is mit. Egyszer kérdezett rólam valami telemarketinges a telefonba, valami nyaralási szokásaimról, de amikor elmeséltem neki, hogy csepeli bányatóhoz járok HÉV-vel, letette a telefont.

Hogy mi a melóm? Ez a nyolcszáz forintos kérdés. Ez a kérdés miatt szoktam késve érkezni az osztálytalálkozóra, vagy kiosonni a konyhába, amikor elkezdődik ez a szörnyűség. „Hát belőled meg mi lett?!”. Szépen fogom a borospoharat, úgy teszek, mintha szomjas lennék, kiosonok a konyhába, és akkor jövök vissza, amikor már más lesz a téma.

Na hogy mi? Hát nem emlékszel? Szép krokodilbőr a pénztárcád! Hehe. Hogy honnan tudom? Mert fizettél nekem belőle. Fasza kis Audi 6-cal parkoltál le a rokkanthelyen a kollégáiddal. Hogy mit fizettél? Hát kaját. Tudod „Szia, elvitelre vagy itt fogyasztva?” Szabad a gazda? Igen. A Mekiben nyomom. „Tibi”, ez virít az ingemen bazmeg, negyven évesen, jó mi?!

Na indulok, elkezdett fájni a fejem ettől a szar bortól, egyébként is, holnap hajnalban kezdek a melóhelyen, egész nap sajogni fog a fejem, utálni fogom az összes köcsög vevőt, a mekcsikkent, a mekfist, a csibeburgert, meg az összes szemét kaját. Szevasz. Nem köszönök be a nappaliba. Már úgyis elfelejtették, hogy itt vagyok.

 

 

 

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kikvogymuk.blog.hu/api/trackback/id/tr562327410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zorita 2010.09.28. 09:00:07

de miért, miért bohóc?! ez borzÁsztóó

helianthus 2010.09.28. 09:06:50

Ez túl életszagú lett, nem tudtam rajta nevetni. Valószínű egy óra alatt tudok keríteni minimum három ilyen életsorsú embert. Sajnálom őket, ugyanakkor mégsem, véleményem szerint a legtöbb ilyen ember a maga hülyéje, azaz sokszor volt olyan, hogy változtathatott volna, kitörhetett volna, látta maga előtt a pályát, nem is vágyott rá, mégis végigment rajta. Erről az egészről Páral Katapultja jutott az eszembe, el is olvasom megint.

Nadiposzi (törölt) 2010.09.28. 10:13:31

@helianthus:
Hogy jön ide a Katapult?
Az egy sikeres csókáról szólt, ha jól emlékszem, aki szándékos hülyeségeket követett el, hogy kitörjön a saját, kényelmetlenül komfortos kis életéből.
Amúgy a poszt valóban túl életszerű.

helianthus 2010.09.28. 11:48:20

@Nadiposzi: nem tudom, ez jutott eszembe (asszociáció talán?), de nem a történet miatt csak, hanem, hogy ezek az életpályák is olyanok mint a katapult, látod, hogy ott van, tudod mi lesz a vége, mégis felszállsz rá, repülsz, aztán csak zuhansz. Bocs, ha rosszat gondoltam, és még ahhoz is vettem a bátorságot, hogy leírjam, sajnálom, hogy nem azt gondoltam, amit kellett volna.

Nadiposzi (törölt) 2010.09.28. 13:11:43

@helianthus:
hahó, én nem lebaszni akartalak, vagy ilyesmi.
De így már értelek. Végül is a regény is ilyesmire van kihegyezve, a csóka addig keveri a dolgait, míg rájön, hogy jobb lenne kiszállni, de ekkor már késő, szétkenődik a repülőgépen. (Lehet hogy ezért Katapult a címe?)
Ez most így zavaros, de aki olvasta a könyvet az érti.
Titkos félelmem, hogy úgy végzem, mint a posztban megírt arc.
Biztos vagyunk így ezzel egypáran.

Szalacsi_Dezső 2010.09.28. 15:41:48

Akkor mondok egy ellentétese történetet.
Van egy kollégám, aki egyszer eljött velem az osztálytalálkozómra és kiadta magát az egyik volt osztálytársnak, aki sose járt el. Nagyon jól tolta, még fiktív történeteket is mesélt. A poén az volt hogy páran még emlékeztek is a sztorikra.
Ja hát annyi tesco-s bor után. Mondta, hogy ő a "Zsúrtibi" csak nagyon megváltozott, meg megöregedett, mert 10 évvel idősebb tőlünk. nem bukott le, mert én mindig kivonultam a konyhába a poharammal, hogy nehogy elröhögjem magam. :-)
Csak azér' hogy ne szomorkodjatok. :-)

Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2010.09.28. 21:22:33

@Szalacsi_Dezső:

Ez kellett, köszi, mert amúgy tényleg kicsit szívbemarkoló a mai kikvogymuk adag.

helianthus 2010.09.29. 09:49:17

@Nadiposzi: rendben, inkább énbocs, túlérzékenyen reagáltam, de tényleg nem tett jót a lelkemnek a poszt, bár ezt nehogy szemrehányásnak vegye a készítő! Azt gondolom kell savanyú és keserű is, hogy jobban szeressük az édeset. :D

helianthus 2010.09.29. 09:52:04

@Nadiposzi: ja még valami, ha félsz tőle, akkor már jó úton jársz, mert tudatosodott benned, hogy ott áll előtted a katapult. Már csak erő és sok munka kell ahhoz, hogy NE szállj fel rá. Ez is kicsit lila lett, de szerintem te érteni fogod.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.09.29. 11:59:08

Hű, tényleg komoly lett, a kommentek is! Persze életszagú írásokat szeretnék, de olyat, amilyenen lehet nevetni. Bár talán nem mindenáron. Engem is elragad írás közben egy-egy hangulat, és én hagyni szoktam magam. Azért szeretek kikvogymukolni, mert sokszor nem tudom, mi sül ki belőle. Szabadon csinálom. Ez a figura is egy típus, az a kesernyés, rezignál/Füles figura, aki próbálja elviccelni a szerencsétlenségét. Kb ez volt a kiindulópont. A kommentek sokszor meglepnek, elgondolkodtatnak, szeretem olvasni őket!

Nadiposzi (törölt) 2010.09.29. 18:52:42

@Szocio Pata (kikvogymukblog):
Csak így tovább.
Bár tényleg, ez olyasmi, mint egy Tar Sándor novella, ahol a munkanélkülivé váló, totál lecsúszó családfő egy baltás emberről viziónál, aki hol a vízóra-leolvasóvá, hol a postássá, néha az elektonyos művek emberévé változik.
És ettől kurva kevés válsztja el az embert, csak valaki többet, valaki kevesebbet foglalkozik vele. Bárki lehet Zsúr Tibi.
Szóval gondoljatok arra, olyan ez mint a római diadalmenet, ahol a babérkoszorús hős hadvezér fülébe súgta egy rabszolga a triumphus alatt:
"Ne feledd, hogy ember vagy!"
Igen, ez a poszt valami ilyesmi.
A nevetés meg megvolt már, az elém lépő gyalogos, biciklis, etc. az márcsak "puhatestű" ld, taxis poszt, a Hobo interjún meg széjjel röhögtem magam. Csak lusta vagyok mindennap kommentelni.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.09.29. 20:02:21

@Nadiposzi: Egy kicsit mondjuk én hiszek a predesztinációban, hogy valaki sikerre, valaki zsúrtibire született. De persze van más eset is, hogy valaki megakad vagy átlép az árnyékán. Most néztem meg a wiwen a régi osztálytársaimat, hát a menőcsávók...micsoda lerobbant alakok lettek. De gondolom, másnak is vannak hasonló élményei. Van egy nagyon kedves Blake idézetem (Jarmusch Halott emberéből), most, hogy kommentelünk, beugrott:

Minden éj s napon pedig
Lesz, ki búra születik.
Minden nappal s éjszakán
Lesz, kit sorsa kéjre szán.
Lesz, kit sorsa kéjre szán,
S lesz, kit örök éjre szán.
Tévhitre vezettetünk,
Ha nem éber a szemünk,
Az éjszülöttek az éjbe enyésznek,
Mert a fényben aludt a lélek.
Isten jő, s ő a szegény
Éjlakó lelkeknek a fény;
De ember-formát ölt magára,
Ha Napfény-ország népe látja.

Intizar 2010.10.01. 03:08:50

Ajvé, ajvé. Nekem is legelőször Füles jutott eszembe. Szívfacsaró.

irdesmond 2010.10.01. 17:50:30

Muszáj, hogy mindenki vigye valamire?
Kellenek a zsúrtibik is.

Na meg azt is figyelembe kell venni, hogy ki honnan idult. Mert, mondjuk ha Tibinek gazdag szülei vannak, örököl, vagy már eleve jól indul, akkor most ott van a papa bizniszében.

Még jó, hogy én levélként végeztem, így nem kell ötévenként találkozóra járni.

altoid · http://altoid.inda.hu/ 2010.10.05. 23:08:40

@Szocio Pata (kikvogymukblog): En viszont nagyon nem hiszek abban, hogy barki barmire is predesztinalva lenne. Egyszer fenn egyszer lenn van mindenkinek. Ezert is tartom hulyesegnek pl. osztajtalalkozon mericskelni, ki mire vitte. Mert most ennek kurva jol bejott az elet, ot ev mulva meg rakos. Aztan lehet, hogy meggyogyul, es megtalalja elete nagy szerelmet egy del-amerikai bombazo kepeben (ezt nem kitalaltam, konkretan ismerek ilyet!)

En is ereztem mar magamat utolso luzernek es az elet csaszaranak is, egy-ket eves kulonbseggel. Szoval csak az Zsur Tibi, aki elhiszi magarol.

Ernoke 2010.10.08. 14:12:41

@Szocio Pata (kikvogymukblog): ezt köszi, a Halott ember nagy kedvencem.

@altoid: szerintem nem lehet jól megítélni osztálytalálkozón, h ki az, aki tényleg jól érzi magát, és ki az, akinek bejött, de nem boldog benne, csak vetít. általános iskolás osztálytalálkozómon kb. 2 mondatot tudtam magamról mondani, h mi történt velem azóta, de nem hiszem, h boldogtalanabb vagyok azoknál, akik 5 országban éltek, kurvaizgalmas munkájuk van, meg sok pénzük.

ja, és én is bányatóhoz járok hév-vel nyaralni többnyire.:D

chilis csokoládé 2010.11.04. 13:51:14

@Szocio Pata (kikvogymukblog):

A filmet nem láttam.A vers tetszik.Nem tudod a címét?

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.11.04. 13:54:26

@chilis csokoládé:
William Blake: A tapasztalás/ártatlanság dalai

chilis csokoládé 2010.11.04. 13:55:35

@Szocio Pata (kikvogymukblog):

Kösz. Nem sejtettem, hogy ilyen gyorsan válaszolsz.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2010.11.04. 14:04:11

@chilis csokoládé:
Javaslom a filmet is, nagy szerepet kap benne ez a vers!