Hejj így tedd rá, hejj úgy tedd rá!
Gyerünk csimoták, forogjon az aprónép, mindenki visítson, kuruttyoljon, ripje-ropja a táncot! Döngölje e budai kalyiba ódalát a jókedv s hunczutság! S ki húzza ehhez a talp-alá-valót, az a Lódurrantó zenekar, melynek töstént bémutatom tagjait:
Csépó Máli, ki bőgőn bömböl!
Zsobró Jóska, ki dudán danol!
Csülkös Csabi, ki nyenyerén nyekereg!
S végül jómagam, ifj. Szalkai Turzó Gábor, ki dorombon domborodok!
Na kis betyárok, ti is mutatkozzatok bé tüstént, honnan teremtett ide titeket jódolgotok?
Tegye fel mancsát, ki a pasaréti Somolygó Kucor alapítványiból!
S ki a svábhegyi Bazsalygó Szeműektől?
S a farkasréti Waldorfmanóktól?
Mindenki itt van?! Kurjongjatok egy betyáros igent, életfám somolygós-pityergős gyümölcsei!
Igeeeeeen?!
Na akkor csapjunk bele a múlaccságba, melynek során egy Brassó melletti pásztorostáncot tanulunk meg! Én lészek a pásztor, tik meg a jószágok s egyéb ház körüli apróság!
Na kisbetyárok, ott a plazmánál, nyerítsétek, hogy nyihahaha!
Na kiszsiványok, ott a pénztárnál, nyávogjátok, hogy mimámúúúú!
Na kisfehérnép a színpad alján, kotkodáljátok, hogy tikmámony!
Nem hallom, hogy nyihahaha! Nem hallom, hogy tikmámony! Ragadjátok meg a másik mancsolatját, s forgódjék a körtáncz! Gyerünk, gyerünk, anyukák is rophatják! Tipegjen egymás vállát fogva a sok kescsibe s tyúkanyó! Aki legény, ide toppant, aki leány oda toppant, aki jobban toppant, annak pedig kukoricacsuhét adok ajándékba, azt rághatja kedvire!
Hejj így tedd rá, úgy tedd rá! Toppants ide, toppants oda! Te ott, picur, ne légy málé, mint a fásult karalábé! Cifrázd te is, kiskajla, ahogy füled akarja!
Ne vonagolj, bicebóca, mint a becsiccsent kabóca! Ne bukdácsolj, kiscsenge, dúdold a nótát a fülembe:
Borotvát nyelt a béka
Cirmos hátát tépi,
Imádkozik a sáska
Püspök akar lenni!
Fireg-forog a csepű
Lapu akkar lenni
De hogy mi a búbánatért,
Azt nem lehet tudni!
