Hahó Bogi, Bogikám! Már meg sem ismersz?!
Lacibá a megmondoménmindjárt a kicsodád! Simán Laci, Laca, Lackó! A „Lackó” érettségi után minden tanítványával pertut iszik, ezt illik megjegyezni!
Dékány, Tokody, Bősz, ti is itt vagytok?
Na most lebuktatok, fiatalság! Kiderült, hova jártok zülleni!
Szabó, Leboczky!
Mindjárt összejön a negyedik bé! Ezt meg köll ünnepelni! Dékány, Tokody, Bősz, itt egy ezres, irány a pult, hozzatok két liter hegylevét!
Na mit, na mit?! Hát Egri Leánykát! Amit Gárdonyi is ivott a Szépasszonyvölgyében, midőn befejezte az Egri Csillagokat!
De jó így látni titeket, ifjúság! Mikor is érettségiztetek? 2006? A legjobb évjárat! Mármint az Egri Leánykában! Hahhhaha!
Hozzátok már a nedűt! De ne abba a gagyi kancsóba, hanem ebbe, ami nálam van! Na mi ez?
Flaska a nénikéd, Dékány! Ülj a helyedre, egyes! Te mindig is hülye voltál irodalomból! Segítek, gyerekek! Ez, ami nálam van, ez Cscscsokonai Vitéz Mihály szerelme!
Na?
Lilla az apád fasza, Tokody!
Ez a Csi-kó-bő-rös ku-lacs!
„Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.”
Kicsöngettek, vége az irodalomórának, irány a pult!
Na Bogi, amíg a fiúk a nedűért libbentek, bújj ide a Laci bácsihoz, aztán mesélj! Miről? Hát a Szerelemről! Nagyvárosi tündérekről, lángszívű ifjakról, izzó szemű csikókról, csillagszemű férfiakról! „Férfiúról szólj nékem múzsa, ki sokfele bolygott, hosszan hányódott feldúlva szent falú Tróját”
Micsoda tündöklő nő lettél, Bogikám! Biztos van udvarlód! Emlékszel még a másodikos osztálykirándulásra, amikor hajnalig kettesben szavaltuk a Tisza parton az Odüsszeuszt? A Lackó nem felejti el ezeket az élményeket!
De gyorsan visszaértetek, srácok! Hát akkor szórjátok szét azt nedűt szomjas vándorok poharába, mint Dionüszosz a mámort Théba asszonyai közt!
Proszit!
Hogy az iskolában mi van? Hát az, hogy a Laci bácsit ki akarják nyírni, az van. Fegyelmi tárgyalás...apjuk faszát! Ez politika, vastagon, ebben az országban minden politika, de nektek erről még nem kell tudni!
Ti még tiszta nemzedék vagytok!
Csillogjon a szemetek! Ragyogjon a tekintetetek!
Az a vád hogy a kémia szertárban egy másodikos kislányt a falhoz szorítottam...nevetséges...Nem tetszik a módszerem...apjuk fasza, én érezni, gondolkodni, lángolni tanítok, nem „érvényesülni”! Kapitány, kapitányom! Kicsinálnak engem is, mint a Robbbin Williamst a Holt Költőkben!
Csak csináljanak! Nem kell az idealizmus, a tisztesség...aki nálam tanult, az lehet, hogy nem lesz egy irodalomprofffessszor, de egy egyenesgerincű csillagszemű az biztos lesz! Élete végéig!
Tényleg, mi lett belőlete, ifjúság?
Bogikám?
Rúdtáncosnő?
Hát nem vettek fel az egyetemre? Hmmm. És Tokody, maga?
Autónepper?
Régen azt „lócsiszárnak” hívták, lásd Sütő Andrást!
Dékány ?
Ketrecharcos?
Na. Hmmmm.
De gyorsan kiürült ez a csikóbőrös kulacsocska!
Ahogy ezt is megverselte Csoknai Vvvvitéz...mi van?! Tudom én, hogy nem Cscscsoknai....hanem Csokokokonai, és ki is tudom mondani, ne szemtelenkedj itt nekem Dékány! Egyes!
Na most hova mentek? Zöld Pardonn?! Megyek én is! Ne hagyjatok itt, segíts felállni, Bogikám! Ffffiatal az este, hová menne a Lackó, karolj belém, csillagszemű kisleány, irány az éjszaka!
Ajánlom blogtársam, Levéltáros utóbbi bejegyzését, önmagáért besz...azaz zenél.